Tabla de Contenidos
A szerelem, a szépség és a termékenység istennőjeként ismert Vénusz eredetileg a növényzet istennője, valamint a kertek és szőlőültetvények védőszentje volt az ókori Rómában. A gyönyörű Vénusz istennő a párizsi Louvre Múzeumban kiállított kar nélküli szoborról ismert, amelyet Milo Venus néven ismernek. A szobor görög eredetű, az égei-tengeri Milos vagy Melos szigetéről származik, tehát Aphrodité görög istennővel hozható kapcsolatba; mindkét mítosz lényegében hasonló, bár vannak különbségek.
a termékenység istennője
A szerelem istennőjének története még távolabbi időkre nyúlik vissza. Ishtar vagy Astarte a természet, a szerelem és a termékenység istennője volt az ókori Mezopotámiában, és később a görögök Aphroditéval hozták kapcsolatba, amikor letelepedtek a Közel-Keleten, a hellén időszakban. Görögországban Aphroditét különösen Ciprus és Kythera szigetén imádták. A szerelem görög istennője döntő szerepet játszott az Atalantáról, Hippolytosról, Mirráról és Pygmalionról szóló mítoszokban. A halandók közül a görög-római istennő szerette Adonist és Anchisst. A rómaiak eredetileg Vénuszt a termékenység istennőjeként imádták. Ereje a természettől az emberig terjedt. A görög Aphrodité istennő, a szerelem és a szépség istennője tulajdonságait a római Vénusz attribútumaival kombinálták, így a Vénusz sok helyzetben Aphrodité szinonimája volt. A rómaiak Vénuszt a római nép ősatyjaként tisztelték Anchisszel való kapcsolata révén.
A nők tisztaságának istennője volt, bár sok románca volt istenekkel és halandókkal egyaránt. Vénusz Genetrixhez hasonlóan őt is a római nép megalapítójának, Aeneas hősnek az anyjaként imádták (Anchiseshez való viszonyában); Vénusz Félixhez hasonlóan ő is szerencsét hozott; Venus Victrixhez hasonlóan ő is a győzelem hozója volt; Venus Verticordiaként pedig a női tisztaság védelmezője volt. A Vénusz a természet istennője is, a tavasz beköszöntével kapcsolatos. Ő az öröm hozója. Vénusznak nem igazán volt saját mítosza, de olyan szorosan azonosították a görög Aphroditéval, hogy „átvette” az Aphrodité-mítoszokat.
Vénusz és Aphrodité
Vénusz nemcsak a szerelem, hanem a szépség istennője is volt, így jellemzésében két alapvető szempont volt, illetve születésének két változata. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a születésével kapcsolatos mítoszok valójában a szerelem és a szépség istennőjének, Aphroditénak a görög változatának felelnek meg.
Valójában két különböző Aphrodité volt, az egyik Ouranos, a másik pedig Zeusz és Dione lánya. Az első, Aphrodite Urania, a lelki szerelem istennője volt. A második, Aphrodite Pandemos a fizikai vonzalom istennője volt.
Vénusz portréi
Bár a legjobban Vénusz akton való művészi ábrázolását ismerjük, nem mindig így ábrázolták.
Pompeji védőistensége Venus Pompeiana volt; mindig teljesen felöltözve és koronát viselve mutatták be. A pompeii kertekben talált szobrokon és freskókon a Vénusz mindig gyéren vagy teljesen meztelenül látható. Úgy tűnik, a pompeiaiak a Vénusz e meztelen képeit fizikai Vénuszként emlegették; ez a görög physike szóból származhat , amely ‘természettel kapcsolatos’.
Az istennő imádata
Kultusza a laziói Ardeából és Laviniumból származik. Vénusz legrégebbi ismert temploma ie 293-ból származik, és augusztus 18-án avatták fel. Később ezen a napon észlelték a Vinalia Rusticát. A második fesztivált, a Veneraliát április 1-jén ünnepelték Venus Verticordia tiszteletére, aki később védelmezője lett a bűnök ellen. Temploma ie 114-ben épült. A Trasum-tó melletti római vereség után, ie 215-ben, Venus Erycina számára templomot építettek a Capitoliumon. Ezt a templomot hivatalosan április 23-án avatták fel, és ennek megünneplésére egy partit, a Vinalia Priorát hoztak létre.
Források
- Aphrodité, a szerelem görög istennője – Ablakok az univerzumba (windows2universe.org)
- www.suite101.com/article.cfm/garden_design/31002) Vénusz Pompei kertjében
- Encyclopedia Mythica, https://pantheon.org/
