Tabla de Contenidos
A legtöbb programozási nyelvben, beleértve a Java-t is, az összefűzés két vagy több karakterlánc egyetlen új, hosszabb karakterláncba történő egyesítésére utal . Ezt a használt programozási nyelvtől függően különböző módon lehet megtenni, és még ugyanazon a programozási nyelven belül is gyakran többféle módon lehet összefűzni a karakterláncokat.
A Java programozási nyelv esetében a karakterláncok az egyik legfontosabb adattípus, a String alá tartoznak . A Java-ban a Strings objektumok, és kétféleképpen lehet összefűzni őket: az egyik az összeadás vagy az összeadás operátort (+), a másik pedig a String osztály concat () metódusát használja .
Lássuk, hogyan működik mindkét módszer:
Szúrja össze a karakterláncokat Java nyelven a + operátor használatával
Ez az egyik legegyszerűbb és legszélesebb körben használt módja a karakterláncok összefűzésének Java nyelven. Az összefűzésnek ez a formája egyszerűen abból áll, hogy a + operátort az összefűzendő karakterláncok közé helyezzük.
Például, ha ezt írjuk:
„Így kell összefűzni a karakterláncokat” + ” Java nyelven.”
Az eredmény a következő lesz: A karakterláncok így vannak összefűzve a Java-ban.
A + operátor lehetővé teszi több egymást követő karakterlánc összefűzését.
A + operátor használatával végzett összefűzés egyik előnye, hogy lehetővé teszi több karakterlánc egymás utáni összefűzését. Például, ha a Java-ban a „Így kapcsolódnak össze a karakterláncok” kifejezést a „”-val akarjuk kombinálni. És a „Nagyon egyszerű!”, akkor csak a + operátort kellene az egyes kifejezéspárok közé beilleszteni:
„Így kell összefűzni a karakterláncokat” + ” Java nyelven.” + „Olyan egyszerű!”
Ez egy karakterláncot eredményez, amely ezt mondja: Így kell összefűzni a karakterláncokat Java-ban. Túl könnyű!
A + operátor használható a println() utasításban
Ha több karakterlánc összefűzésének eredményét szeretné kinyomtatni, ez olyan egyszerű, mint a + operátor használata a println() utasításban .
A + operátor lehetővé teszi a különböző objektumok egy karakterlánc formájában történő kombinálását.
A + operátor fontos jellemzője, hogy argumentumként elfogad előre definiált változókat, valamint számokat és karakterlánc-literálokat (idézett kifejezések, például „Hello world”).
Az operátor ezt úgy éri el, hogy automatikusan meghívja a toString() metódust , amikor nem karakterláncos objektumokon dolgozik, és ezeket karakterláncokká alakítja, mielőtt összefűzi őket a többihez. Ily módon a programozási környezet más objektumaiból karakterláncok formájában üzeneteket lehet generálni.
Például a következő kód definiál néhány különböző objektumot, majd a + operátor segítségével egyetlen karakterláncba fűzi össze őket a képernyőre történő nyomtatáshoz:
String message 1 = „Így vannak a karakterláncok összefűzve”;
String message 2 = „különböző objektumok.”;
Int bnum = 3;
System.out.println (message1 + „from ” + numob + message2);
A kód futtatása a következő üzenetet nyomtatja ki:
Így fűződnek össze a karakterláncok 3 különböző objektumból.
Szúrja össze a karakterláncokat Java nyelven a String osztály „concat()” metódusával
Java-ban az objektumok String osztálya a concat() metódussal rendelkezik , amely a + operátorhoz hasonló funkciót hajt végre, azaz lehetővé teszi, hogy egy karakterláncot összefűzzünk egy másikkal. Van azonban néhány alapvető különbsége az említett kezelőhöz képest.
Ez a módszer úgy működik, hogy összefűzi egy második karakterlánc karaktereit , amelyet argumentumként vesz fel az eredeti karakterlánchoz . Például:
String message 1 = „Így vannak a karakterláncok összefűzve”; // ez létrehozza1.karakterlánc üzenetet
String message 2 = „a concat () metódus használatával.”; // ez létrehozza2.karakterlánc üzenetet
üzenet1 = üzenet1.concat(üzenet2); // ez összefűzi az üzenet1-et az üzenet2-vel
System.out.println (message1)
Ennek a kódnak az eredménye, hogy a képernyőre kerül:
Így kötheti össze a karakterláncokat a concat () metódussal.
Melyik összefűzési mód előnyösebb a Java-ban?
A természetes kérdés, ha egynél több mód van a dolgokra: „Melyik a jobb?”
Általánosságban elmondható, hogy a + operátor sokoldalúbb, mint a concat () metódus, több okból is:
- Lehetővé teszi korlátlan számú objektum összefűzését, míg a concat metódus egyszerre csak kettő összefűzését teszi lehetővé.
- Lehetővé teszi az objektumok különböző osztályainak egyetlen karakterláncba való kombinálását a toString () metódus automatikus meghívásával, ha egy változó vagy objektum nem karakterlánc. Ezzel szemben a concat csak olyan objektumon hívható meg, amely egy String , és csak egy másik karakterláncot vesz paraméterként .
E két ok miatt a + operátort sokkal gyakrabban használják, mint a concat metódust . Van azonban olyan helyzet, amikor a concat módszer előnyös lehet. A + operátorral ellentétben a concat metódus nem alakítja át argumentumát karakterláncsá. Emiatt, ha egy nem létező objektumot próbál meg összefűzni, akkor az alkalmazás hibát ( NullPointerException ) fog kiütni, és nem marad észrevétlen, mint ha helyette a + operátort használná.